A francia elnök kijelölte az irányt egész Európának: drasztikus lépéssel indulhat meg a kontinens fegyverkezése
A Politico számolt be Emmanuel Macron francia elnök szavairól, aki beszédében kijelölte, hogy pontosan mit vár el az európai országoktól.
A Politico számolt be Emmanuel Macron francia elnök szavairól, aki beszédében kijelölte, hogy pontosan mit vár el az európai országoktól.
A magyar miniszterelnök levélben kérte az Európai Tanács elnökét, hogy a csütörtöki brüsszeli csúcson ne kíséreljék meg az újabb fegyverszállításról is szóló írásbeli következtetések elfogadását Ukrajnáról, mert az az EU megosztottságát mutatná, inkább kezdjék meg amerikai mintára a közvetlen béketárgyalásokat Oroszországgal.
Rendkívüli médiafigyelem övezi a 2025. február 26-án az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott Omnibusz jogalkotási csomagot, amelynek részeként az EB javaslatot tett a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét szabályozó irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a vállalatok fenntarthatósági átvilágítását szabályozó irányelv a CSDDD (Corporate Due Diligence Directive), az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, a CBAM (Carbon Adjustement Mechanism), valamint a vállalatok tevékenységének környezetbarát mivoltát osztályozó EU Taxonómiarendelet módosítására, az „Egyszerűbb, könnyebb, gyorsabb: az uniós szabályozás versenyképességre való alkalmassá tétele” jeligére - írják elemzésükben a KPMG szakértői, Huzsvai Dóra, Nagy Julianna és Wieder Gergő.
A szerda délelőtti rendkívüli, videókonferenciás EU-csúcs "nagyon hasznos" volt az Európai Tanács március 6-i rendkívüli ülésének előkészítése szempontjából, amelyen "döntéseket hozunk az Ukrajnának nyújtott támogatásról és az európai védelem megerősítéséről" – ezt közölte szerdán a X-en Antonio Costa, az uniós állam- és kormányfők testületének elnöke, miután véget ért az általa összehívott online esemény.
Csúcsszintű videokonferenciát hívott össze szerda délelőttre António Costa, az Európai Tanács elnöke a jövő hétre tervezett, egynapos brüsszeli, rendkívüli európai uniós csúcstalálkozót megelőzően. Egy mai sajtókonferencián az is kiderült, hogy Costa Budapestre készül utazni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat, amennyiben folytatja a jelenlegi reformtörekvéseit.
Rendkívüli uniós csúcsértekezletet hívott össze António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra, azzal indokolva a tanácskozást, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a jelenlegi meghatározó pillanat.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési tervét és meghatározta az ország számára követendő kiadási pályát. Emellett ajánlást fogadott el a túlzott deficit 2026-ig történő megszüntetésére. Az intézkedések az EU új gazdasági kormányzási szabályainak végrehajtásával is összefüggésben állnak - jelentette az Európai Unió Tanácsa.
Az Európai Uniónak közvetlenül részt kell vennie az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokban, hogy meghatározza saját biztonsági jövőjét, valamint Európának egy „új biztonsági architektúráról” kell tárgyalnia Oroszországgal – hangsúlyozta António Costa, az Európai Tanács elnöke. Kijelentései azután hangzottak el, hogy Donald Trump amerikai elnök kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal, ami aggodalmat keltett az európai fővárosokban. A NATO főtitkára szerint Európának konkrét javaslatokat kell tennie, ha valódi befolyást akar gyakorolni a háborút lezáró megállapodásra.
Javaslatot tett Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság EU-s bővítésért felelős biztosa Ukrajnának arra, hogy vizsgáljon felül néhány, a statárium idején hozott korlátozást.
Az Európai Tanács oldalára felkerült határozat szerint a magyar kormány bár az utolsó pillanatig fenntartotta vétófenyegetését az orosz szankciók meghosszabbításánál, végül megszavazták azokat Brüsszelben.
Magyarország megtagadta beleegyezését az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása . A döntést hétfőre halasztották, ami növeli a nyomást Brüsszelben a gyors megoldás megtalálására - számolt be a HVG.
António Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke vasárnap, az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében üdvözölte a tűzszünet életbelépését Gázában, és az első három túsz szabadon engedését.
Németország és Franciaország csökkenő befolyása az Európai Unióban – miután mindkét országot belpolitikai válságok sújtanak – jelentős diplomáciai vákuumot teremtett. Főként Párizs és a francia diplomácia visszahúzódása lassítja az uniós ügymenetet. Különösen a védelem és a gazdasági reformok terén érezhető a tétlenség Brüsszelben, ez pedig lehetőséget kínál Lengyelország számára, hogy stratégiai vezető szerepet vállaljon, kihasználva a soros elnökség jelentette kibővült mozgásteret. Így elérhetik azt, ami még a briteknek sem sikerült soha.
Újabb kohéziós pénzek kiszabadítása helyett, végül 2024 végére Magyarország több mint 1,1 milliárd eurónyi uniós forrást veszíthet el, mivel a jogállamisági eljárások és a kondicionalitási mechanizmus keretében elrendelt zárolások továbbra is fennállnak. Az ország 2022 óta nem fér hozzá teljes kohéziós keretéhez, az Európai Bizottság feltételeinek teljesítése pedig akadozik. A kormány oktatási reformok és igazságügyi változtatások révén részben felszabadított forrásokat, de a tárgyalások azóta megrekedtek. Az Erasmus-ügy és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozása körüli viták tovább nehezítik a megállapodást. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy 2025-ben újabb eurómilliárdokat veszít el, miközben a helyreállítási alap forrásainak jogvesztője határideje is közelít.
A magyar uniós elnökség mérlege kedvező, hiszen számos fontos döntést hoztak az európai belső és külső kapcsolatok erősítése érdekében, beleértve Románia és Bulgária teljes Schengen-integrációját. Az ukrajnai háború továbbra is az unió fő prioritásai közé tartozik: az EU célja, hogy 2025-ig stabil finanszírozást biztosítson az országnak, miközben az ottani energiabiztonságot és az újjáépítést is támogatja – értékelték a helyzetet az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóját követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke.
Viszonylag eseménytelen uniós csúcstalálkozóval zárul a magyar kormány soros elnöksége: az Európai Tanács legutóbbi ülésén az EU geopolitikai helyzetét, globális rendben betöltött pozíciója, a válságmegelőzés, a migráció és az EU bővítési stratégiája állt a középpontban. A vezetők a klímaváltozással és geopolitikai kihívásokkal szembeni ellenállóképesség erősítését hangsúlyozták, miközben továbbra is elkötelezettek az EU bővítési folyamata és a moldovai reformok támogatása mellett. A migráció kapcsán kiemelt figyelmet fordítottak az illegális határátlépések megakadályozására és az EU külső határainak biztonságára. A tagállamok konszenzussal ítélték el Oroszország háborús és destabilizációs tevékenységét, valamint Grúzia kifarolását az EU-csatlakozási tárgyalásokból.
Az Európai Unió ismételten megerősítette Ukrajna melletti szolidaritását, több mint ezer nappal Oroszország teljes körű inváziójának kezdete után. A közleményben hangsúlyozták, hogy az EU továbbra is politikai, gazdasági, humanitárius és katonai segítséget nyújt Ukrajnának mindaddig, amíg az szükséges. Az Európai Unió célja egy igazságos és tartós béke előmozdítása a nemzetközi jog elvei alapján, és elutasít minden Ukrajnát érintő békekezdeményezést, amelyet nem Ukrajna kezdeményezett – szavazták meg a tagállamok, így Magyarország is az új uniós állásfoglalást az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján. A magyar kormány béketervét lesöpörte az asztalról az uniós csúcson is részt vevő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az Európai Unió 27 vezetője csütörtökön újra összeült Brüsszelben az Európai Tanács új elnöke, António Costa vezetésével, aki már most magas elvárásoknak kell megfeleljen. A napirenden az EU világban betöltött szerepe, az USA esetleges csökkentett ukrajnai támogatásának következményei és egy lehetséges kereskedelmi háború kezelése szerepel. Mindeközben a magyar elnökség is átadja feladatait Lengyelországnak. Németország pedig leporolt egy magyar javaslatot, hogy az uniós autóipart mentse meg.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóját tartják, csütörtökön pedig az Európai Tanács ülésén vesz részt - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Történelmi rali után újabb lefordulás az USA-ban.
Az intézkedések érezhetően növelik a recesszió kockázatát.
Felpörgetnék az amerikai gyártást.
A nagy esti rali után itt a hullámvasút.
A mostani hazai járvány pakisztáni eredetű lehet.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
